, 2022/3/18
A kibervillantás büntethetővé tételére és a közösségi médiában közzétett posztok eltávolítása elleni fellebbezési jog biztosítására irányuló intézkedések szerepelnek a kormány által az online ártalmakról szóló törvényjavaslatban javasolt változtatások között. A törvénytervezetet, amely a káros online anyagokhoz való hozzáférést is kezelni kívánja, a parlament elé terjesztették.
A törvény felhatalmazná a szabályozó hatóságot, az Ofcomot arra, hogy bírságot szabjon ki az új szabályoknak nem megfelelő cégekre, vagy blokkolja a hozzáférést az olyan oldalakhoz, amelyek nem felelnek meg az új szabályoknak. A Labour szerint azonban a törvényjavaslat késedelme miatt az Egyesült Királyságban megnőtt a dezinformáció.
A törvényjavaslat
- amelyet eredetileg 2019-ben jelentettek be - az online káros anyagokkal kapcsolatos témák széles körét öleli fel.
Online biztonsági törvényjavaslat: Új bűncselekmények és szigorúbb szabályok
A káros és illegális tartalmak kikerülhetik az új törvényeket, figyelmeztetnek a képviselők
A Facebook "súlyosbítja a gyűlöletet", állítja a bejelentő
A nagy közösségi médiavállalatoknak fel kell majd mérniük a szolgáltatásaikban felmerülő, felnőttekkel szembeni jogi ártalmak típusainak kockázatait, és meg kell határozniuk, hogyan kezelik ezeket - és következetesen érvényre kell juttatniuk ezeket a feltételeket. E jogsérelmek meghatározását további jogszabályok fogják tartalmazni, de a lehetséges példák közé tartozhatnak az önkárosítást, az étkezési zavarokat vagy a zaklatást népszerűsítő anyagok.
A törvényjavaslat néhány további szempontja, amelyeket a Parlament elé terjesztésekor jelentettek be, a következőkre terjed ki:
A közösségi médián keresztül történő kéretlen szexuális tartalmú képek küldésének (az úgynevezett cyber-flashing) büntethetővé tétele.
jogorvoslati lehetőség biztosítása, ha úgy érzik, hogy a közösségi médiában közzétett bejegyzéseiket igazságtalanul távolították el.
Az online csalások, például a fizetett csalárd hirdetések, a befektetési csalások és a romantikus csalók megakadályozása.
a pornográf weboldalak kötelezése arra, hogy ellenőrizzék a felhasználók életkorát.
Nadine Dorries kulturális miniszter szerint a törvényjavaslat azt jelenti, hogy a technológiai vállalatoknak nem kell "saját maguknak ellenőrizniük a házi feladatukat".
"A technológiai cégeket eddig nem vonták felelősségre, amikor kár, visszaélés és bűnös viselkedés tombolt a platformjukon".
A törvényjavaslat új hatáskörrel ruházza fel az Ofcomot, amely információkat kérhet a vállalatoktól, és a törvényjavaslat hatálybalépésétől számított két hónapon belül akár két év börtönbüntetésre is számíthatnak azok a vezetők, akik ennek nem tesznek eleget. A felsővezetők büntetőjogi felelősségre vonhatók lennének akkor is, ha bizonyítékokat semmisítenek meg, nem vesznek részt az Ofcom kihallgatásán, hamis információkat szolgáltatnak, vagy más módon akadályozzák a szabályozó hatóságot abban, hogy irodákba lépjen be.
A szabályokat megszegő cégek forgalmuk akár 10%-ának megfelelő bírsággal is számolhatnának, a nem megfelelő weboldalakat pedig teljesen blokkolhatnák.
A Barnardo's gyermekjótékonysági szervezet üdvözölte a bejelentést, miszerint a pornográf anyagokat bemutató oldalaknak ellenőrizniük kell a felhasználók életkorát.
"Az Egyesült Királyságban a gyerekekkel és fiatalokkal végzett munkánkból tudjuk, hogy a pornográfiának való kitettség káros hatással lehet a mentális egészségükre és arra, hogy mit jelent egy egészséges kapcsolat" - mondta Lynn Perry, a szervezet vezetője. A londoni városi rendőrségi hatóság szóvivője pedig azt mondta, hogy a fizetett reklámok jogszabályba foglalása "jelentős előrelépés az online bűnözés visszaszorítása érdekében folytatott küzdelemben, és segít megerősíteni a csalás kiemelt ártalomként való szerepeltetésének előnyeit".
Lucy Powell árnyék kulturális miniszter azonban azt mondta, hogy a törvényjavaslat késlekedése "lehetővé tette, hogy az orosz rezsim dezinformációja futótűzként terjedjen az interneten". Hozzátette: "Más csoportok figyelték és megtanulták taktikájukat, a Covid összeesküvés-elméletek aláássák a közegészségügyet, az éghajlat tagadók pedig veszélyeztetik a jövőnket".
A jogszabály időbe telt, mire eljutott abba a szakaszba, hogy most törvényjavaslatot terjesztenek a Parlament elé. Az online ártalmakról szóló fehér könyvet először 2019 áprilisában terjesztette elő a konzervatív kormány - akkor még Theresa May vezetésével -. Akkor adatvédelmi szervezetek, például a Nyílt Jogok Csoportja arra figyelmeztetett, hogy a törvényjavaslat veszélyeztetheti a véleménynyilvánítás szabadságát.
A késedelem hosszát kommentálva Jim Killock, az Open Rights Group ügyvezető igazgatója elmondta: "Az a tény, hogy a törvényjavaslat négy évnyi vita után is folyamatosan változtatja a tartalmát, mindenkinek el kellene, hogy mondja, hogy ez egy zűrzavar, és valószínűleg keserű csalódás lesz a gyakorlatban."