Az Intel európai terjeszkedése

Az Intel bejelentése, miszerint a németországi Magdeburg közelében két vezető félvezetőgyártó telephelyet kíván nyitni, azt jelzi, hogy a chipgyártó óriás a jövőbeni geopolitikai sokkokkal szemben az ellátási lánc védelmére kíván összpontosítani. A vállalat kedden közölte, hogy 2023 első felében tervezi a magdeburgi létesítmények alapkőletételét, a chipgyártás pedig 2027-ben kezdődik.

Az Intel 17 milliárd eurót (18,6 milliárd dollárt) költ az új gyártóüzemekre, valamint további akár 16,5 milliárd eurót további projektekre, amelyek között szerepelnek meglévő gyártóüzemeinek bővítései az Ír Köztársaságban, egy új K+F üzem Franciaországban, valamint többféle üzem további kiépítése Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban. Az Intel arra számít, hogy a magdeburgi létesítmények építése mintegy 7000 munkavállalót foglalkoztat majd, és 3000 új állandó munkahelyet biztosít, amint mindkettő üzembe áll.

Gaurav Gupta, a Gartner feltörekvő technológiákért és trendekért felelős alelnöke szerint az Intel európai jelenlétének bővítése részben várható volt, és már egy ideje tervben volt - más részeket azonban nem jeleztek előre ilyen széles körben. "Írország és Németország valahogy más" - mondta. "Írország már a hosszú távú tervezésben is ott volt, de Németország új, és szerintem ennek oka az, hogy a jelenlegi trend az IC [integrált áramkör] önellátás felé mutat."

Kormányzati finanszírozás segíti a terjeszkedést

Az Intel európai terjeszkedési terveiről szóló bejelentések keményen követik a januári híreket, miszerint a vállalat 20 milliárd dolláros beruházást tervez két új ohiói chipgyártó üzembe. Ezeket az amerikai bővítéseket részben a CHIPS for America törvény támogatja, amelyet az ország 2021-es pénzügyi évre vonatkozó védelmi kiadások részeként fogadtak el. A CHIPS-törvény 52 milliárd dolláros támogatást biztosít a hazai félvezetőipar bővítéséhez, és a Gartner elemzése szerint kulcsfontosságú tényező az amerikai chipgyártó üzemekbe történő új beruházások ösztönzésében.

Az Európai Unió nem sokkal később követte a példát: az Európai Bizottság a múlt hónapban bejelentette, hogy az európai chips-törvény 2030-ig 15 milliárd eurót bocsát rendelkezésre a félvezetőipar bővítésére. Nem világos, hogy az Intel pontosan milyen mértékű finanszírozást kap bármelyik chips-törvényből, de Gupta szerint a kormányzati politikák valószínűleg a vállalat új bővítéseit ösztönző tényezők.

"Ezeknek a kormányzati forrásoknak a kihasználásáról szól egyúttal". A híreket bejelentő nyilatkozatában Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója elismerte az uniós kezdeményezést, és kiemelte a chipek ellátási láncának megerősítésének fontosságát. "Az EU Chips Act lehetővé teszi a magánvállalatok és a kormányok számára, hogy együttműködve drasztikusan előmozdítsák Európa pozícióját a félvezető-ágazatban".

"Az Intel az EU-n belüli gyártási kapacitásainak jelentős növelésével megteremtené az alapokat ahhoz, hogy a félvezető értéklánc különböző részei közelebb kerüljenek egymáshoz, és növelje az ellátási lánc rugalmasságát Európában." Az Intel nagyszabású új építési tervei azonban nem sokat fognak segíteni a jelenlegi chiphiány enyhítésében - mondta Gupta, aki szerint a jelenlegi fejfájás már rég a múlté lesz, mire az új chipgyárak üzembe állnak.

"Ennek két oka van: a kereslet némileg lanyhul, különösen néhány olyan alkalmazás esetében, amelyek iránt a COVID során megnövekedett keresletet tapasztaltunk, mint például az okostelefonok" - mondta. "[És] a kínálati oldalon pedig új kapacitásokat helyezünk üzembe." Ennek ellenére bizonyos típusú szilícium, többek között a vállalati szintű hálózati chipekhez és a tápellátás-szabályozó IC-khez szükséges szilícium, a jövőben is rosszul állhat rendelkezésre - jegyezte meg Gupta.